Az Utazás

A repülő fele magyar volt…de volt egy csomó angol is.Egy csomó kb velem egyidős csaj vot a gépen..Zenét hallgattam,el is bóbiskoltam,amikor a gép megrázkódott.Felriadtam.Kirázott a hideg.Ahogy körülnéztem mindenki fantom arccal bámult a pilóta-kabin felé ahol egy szőke stewardess ált.Ő nyugodtnak látszott.Felvette a telefont és beleszólt:

-Kedves utasok!Aggodalomra semmi ok.Egy kis légörvény.De most kapcsolom a pilótát.(az nem jó..ha már a pilótát kell kapcsolni..)

 

-Szépjónapot!Itt a kapitány beszél!Nincs miért aggódni.Gyorsan túlleszünk rajta.Addig egy kis zenét kapcsolnék be,a feszültség oldására..

 

És tényleg azt is tette..bekapcsolt zenét.Nem tudom honnan,de nem is számított nagyon..mivel tényleg oldott lett a társaság..Első szám egy David Guetta szám volt…aztán jött a………..nem fogjátok elhinni….a gangnam style..azthittem ott halok meg…nagyon nem szerettem..és már elegem is vol belőle..de azért jót röhögtem azokon az utasokon akik kivonultak a folyosóra táncolni azt a bizonyos táncot..:DDaztán….jött az a bizonyos hang..A LWWY elején lévő pár hang..halkan felsíkitottam..mire elszégyelve magam körülnéztem,láttam hogy nem voltam egyedül ezzel az érzéssel..mind körbenéztünk,mosolyogtunk egyet,és sorra áltunk fel,mentünk ki a folyosóra,és táncoltunk.Voltunk vagy 10en.Táncoltunk és énekeltünk teli torokból mintha az égvilágon nem számítana semmi.Nagyon jó érzés volt.Aztán mikor vége lett a számnak nevettünk egy jót,csináltunk egy nagy maci-ölelést és mindenki visszaült a helyére.Észre se vettük,de kikerültünk az örvényből.:)Volt egy nagyon cuki csaj,akivel pár szót beszéltem is közben.Most felállt és odaült mellém,és bemutatkozott.Emily-nek hívták.

 

Elkezdtünk beszélgetni.Elmondta,hogy Magyarországon született,de szülei elváltak és anyukája Angliában rendezvényszervező.Állítólag az 1D koncerteket is az ő cége intézi majd.Így vele lakik,de minden évben,egy teljes hónapra hazamegy az apukájához Budapestre.Elmondta,hogy egy szállodában lakik az anyukája,és most hozzá megy.Én is sok mindent elmondtam neki,azt is,hogy először leszünk Londonba,és mondta,hogy szívesen elkalaúzol minket..Telefonszámot is cseréltünk,és egy csomót beszélgettünk..de nagyon fáradtak voltunk,és az út végére mind a kettel el is elaludtunk..

 

Én álmodtam is..de amikor felkeltem,már Londonban voltunk és az álmomból csak képekre emlékeztem: egy hatalmas plüsspandára,egy csomag bonbonra,és egy éles hangra,ami olyan volt mintha valami eltört volna..ennyi ami megmaradt bennem..Lepakoltunk,leszálltunk,elköszöntem Emilytől,és megbeszéltük,hogy még keressük majd egymást.

 

Az idő nem volt hideg,de be volt borulva.A kicsi szállodában ahol lakni fogunk,a 4.-en van a sobánk.És a földszinten van egy kicsi,de nagyon barátságos étkező.A liftet festették..Hurrá…Cipekedés fel a 4.-re…a bőröndökkel..Király..Amikor felértünk olyan érzés volt,mint aki megmászta a Kilimanjarot,egy tevével a hátán…Szokásunkhoz híven gyorsan lepakoltunk,és ledőltünk aludni.:D

 

Arra keltem,hogy korog a hasam..megnéztem a telefonom.Dél múlt kicsivel..és egy SMS anyutól,hogy érezzük nagyon jól magunkat.Ennek nagyon örültem.Elindultam lefelé a lépcsőn az étkező felé.Gondoltam hátha találok valami ehetőt.Hát nem éppen azt találtam amire számítottam…

 

---

 

Oldal: 2.fejezet/Utazás/
One Direction Hungary - © 2008 - 2024 - onedirection-hunstory.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat