One Direction Hungary
Hali lányok és talán egy pár fiú!Vagyis sziasztok Directioner társaim!Azért csinálom ezt a blogot,hogy amikor olvassátok a fanfiction-öm,vagy a többit,különlegesnek érezzétek magatokat,és higgyétek hogy bármi megtörténhet!Ne adjátok fel!(:
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
- Nagyon király, hogy velünk jössz a koncertre! – kiabált velem Louis, amikor másnap lejöttem a lépcsőn. Körbe ugrált és ölelgetett a többiek meg nevettek rajtam.
- Csak Bills-t kísérem el, akinek van egy fölösleges jegye, amit nekem szán, hogy vigyázzak rá ebben a gonosz városban – forgattam a szemem. Tegnap este Bills küldött egy három oldalas üzenetet, aminek első oldalában azt lelkendezte, hogy mennyire várja a koncertet, a másodikban Louis-ról ömlengett, hogy mennyire aranyos, kedves, jó fej. A maradék egy oldalt pedig sopánkodásra pazarolta.
Még mindig az este folyamán web-kamerán keresztül veséztük ki egymás ruhatárát és alkottunk újat a neten található ruhák közül. Volt neki is egy elképzelése a ruhája iránt és nekem is. Mackóalsó és topp. Szívesebben maradtam volna itthon, minthogy holnap agyontapostassam magam több ezer sikoltozó, fanatikus tini kislánnyal.
- Mit esztek? – sóhajtottam és leültem Harry mellé. Aranyosan rám mosolygott és elém tolta a tányérját, amiben bő egy liter tej és tömérdek csokis puffancs volt. – Egészségedre – mosolyogtam és felkaptam egy narancsot az asztal közepéről és elkezdtem pucolni.
- Azzal már én is szemeztem – mondta Liam -, de féltem hátha beteg leszek tőle, így maradtam a csokinál. Kérsz? – bökött felém a csokijával.
- Én ilyet nem eszem – nevettem -, de köszi. Már az ajánlatot.
Nekikezdtem a narancsomnak. Igazából egy bizonyos szinten izgultam én is a holnap este miatt. Most láthatom először élőben énekelni az unokatestvéremet és komolyan nincsen mit felvennem. Azt sem tudom, milyen legyen a hajam, a sminkem és még csak normális cipőm sincsen.
- Nincs mit felvenned, mi? – kérdezte vigyorogva Harry, mire a többiek – velem együtt – furcsállóan néztek rá. – Csak, mert a nővéremnek, Gemmának is hasonló fintora szokott lenni, ha nincs megfelelő ruhája – mosolygott.
- Olvasol a fejemben – sóhajtottam.
Időközben elfogyasztottam egy narancsot.
- Mit szólnátok, ha elkísérnétek vásárolni? Szükségem lenne a véleményetekre – mosolyogtam bájosan. – Nem vagyok ebben a ruhavásárlásban valami jó – húztam el a számat.
- Akkor már hatan vagyunk – motyogta Niall.
- Ketten is elegek vagytok – mosolyogtam. Mire Louis felemelte a kezét, miszerint elvállalja. Oldalba lökte Harry-t, aki kelletlenül bár, de elvállalta a másik gardedám szerepét. – Köszönöm, köszönöm, köszi, köszi!
- Csak Bills-t kísérem el, akinek van egy fölösleges jegye, amit nekem szán, hogy vigyázzak rá ebben a gonosz városban – forgattam a szemem. Tegnap este Bills küldött egy három oldalas üzenetet, aminek első oldalában azt lelkendezte, hogy mennyire várja a koncertet, a másodikban Louis-ról ömlengett, hogy mennyire aranyos, kedves, jó fej. A maradék egy oldalt pedig sopánkodásra pazarolta.
Még mindig az este folyamán web-kamerán keresztül veséztük ki egymás ruhatárát és alkottunk újat a neten található ruhák közül. Volt neki is egy elképzelése a ruhája iránt és nekem is. Mackóalsó és topp. Szívesebben maradtam volna itthon, minthogy holnap agyontapostassam magam több ezer sikoltozó, fanatikus tini kislánnyal.
- Mit esztek? – sóhajtottam és leültem Harry mellé. Aranyosan rám mosolygott és elém tolta a tányérját, amiben bő egy liter tej és tömérdek csokis puffancs volt. – Egészségedre – mosolyogtam és felkaptam egy narancsot az asztal közepéről és elkezdtem pucolni.
- Azzal már én is szemeztem – mondta Liam -, de féltem hátha beteg leszek tőle, így maradtam a csokinál. Kérsz? – bökött felém a csokijával.
- Én ilyet nem eszem – nevettem -, de köszi. Már az ajánlatot.
Nekikezdtem a narancsomnak. Igazából egy bizonyos szinten izgultam én is a holnap este miatt. Most láthatom először élőben énekelni az unokatestvéremet és komolyan nincsen mit felvennem. Azt sem tudom, milyen legyen a hajam, a sminkem és még csak normális cipőm sincsen.
- Nincs mit felvenned, mi? – kérdezte vigyorogva Harry, mire a többiek – velem együtt – furcsállóan néztek rá. – Csak, mert a nővéremnek, Gemmának is hasonló fintora szokott lenni, ha nincs megfelelő ruhája – mosolygott.
- Olvasol a fejemben – sóhajtottam.
Időközben elfogyasztottam egy narancsot.
- Mit szólnátok, ha elkísérnétek vásárolni? Szükségem lenne a véleményetekre – mosolyogtam bájosan. – Nem vagyok ebben a ruhavásárlásban valami jó – húztam el a számat.
- Akkor már hatan vagyunk – motyogta Niall.
- Ketten is elegek vagytok – mosolyogtam. Mire Louis felemelte a kezét, miszerint elvállalja. Oldalba lökte Harry-t, aki kelletlenül bár, de elvállalta a másik gardedám szerepét. – Köszönöm, köszönöm, köszi, köszi!
Ebéd után rögtön elmentünk a város legnagyobb üzletházába, ami pont a város legmesszebb részében volt. De kocsival mentünk. Nyugtalan voltam. Mi lesz, ha találkozom valami ismerőssel? Mi lesz, tesz valami megjegyzést?
Tíz perc után megjöttünk. Valami csinosabb darabot akartam venni, de nem valami csinosan öltöztem fel. Magamra kaptam az első toppot, ami a kezembe akadt – egy fehér macis – és egy szakadt farmerrövidnadrágot. Amit egy saruval dobtam fel. Csinos.
Amint beléptünk egy elegánsabb üzletbe Louist elkapta a nevetés. – Na akkor induljunk meg errefelé – kezdett vonszolni a fehér neműk felé. És persze Harry is jött utánunk.
- Louis nem ezért jöttünk – morogtam és kiszedtem a karomat a szorításából, majd irányt váltottam és odamentem egy eladóhoz. – Elnézést meg tudná mutatni merre, találom az ’S’ méretű ruhákat? – mosolyogtam.
- Persze – mosolygott vissza. – Gyere utánam.
Egészen a bolt hátuljába vezetett. Kis körökbe helyezve lógtak a ruhák. Velem szemben három próbafülke volt egymás mellett és két fotel előttük. Harry rögtön levágódott az egyikre.
- Louis? – kérdeztem, mire válogatni kezdtem a ruhák között.
- Kiment a mosdóba – nevetett, mire hümmögtem egyet. Egyre távolabb kerültem Harry-től, amikor megszólított valaki.
- Néda! Sky, micsoda meglepetés – rikoltozott Amberlie. Ő az a lány, akit a dagi-Skylarleénekelt a versenyen.
- Am, szia! – nyögdécseltem. – És Drake! Helló! – Mosolyogj! Ne lássák, hogy félsz. A ragadozókat az teszi erőssé, ha látják, hogy fél a préda…
- Melyik tornádó fútt téged ide? – kérdezte Drake.
- Tulajdonképpen… - kezdtem bele.
- Jobban mondva ide az ’S’ mérethez – gúnyolódott. A szívem hatalmasat dobbant. – Nem tudtam, hogy már ebbe is sikerül belepasszíroznod magad – nevetett.
- Ha nem haragszotok, tovább keresgélnék a ruhák között – mondtam mikor láttam, hogy Louis belép az üzletbe. Eljöttem mellettük, ők pedig kimentek. Mély levegőt vettem, mert nem akartam a bolt közepén elbőgni magam. Tovább nézelődtem.
- Mi volt ez az előbb? – éreztem meleg leheletet a nyakamnál. Megfordultam, így leverve egy fekete ruhát. Harry volt az.
- Nem találtam megfelelő ruhát – motyogtam. Mutatóujjával felemelte az államat.
- Valóban? Akkor azok ketten miért…
- Tök mindegy – vágtam a szavába és felemeltem a földre esett ruhát. – Ez egész jó, nem?
Bevittem felpróbálni.
Jól állt. Viszont nem éreztem lényegét annak, hogy megmutassam magam a fiúknak. Még egy kicsit nézelődtem a tükörben. A felső csöppet kivágott volt, hátul pedig X pántos. Mell és derék között van egy vastag fekete öv, nagy aranycsattal, ami alól bomlik alá a rövid szoknya. Combközépig érő virágmintás.
A ruha bolt után még bementem egy cipőüzletbe – egyedül – és vettem egy kellően magas sarkú cipőt. Fehér volt, de rajta mindenütt virágmintás fekete csipke díszlett. Majd bementem egy drogériába és vettem a ruhához illő körömlakkot.
A fiúkat egy gyorsétterem előtt találtam meg. Amint megláttak felálltak és elindultak felém.
Tíz perc után megjöttünk. Valami csinosabb darabot akartam venni, de nem valami csinosan öltöztem fel. Magamra kaptam az első toppot, ami a kezembe akadt – egy fehér macis – és egy szakadt farmerrövidnadrágot. Amit egy saruval dobtam fel. Csinos.
Amint beléptünk egy elegánsabb üzletbe Louist elkapta a nevetés. – Na akkor induljunk meg errefelé – kezdett vonszolni a fehér neműk felé. És persze Harry is jött utánunk.
- Louis nem ezért jöttünk – morogtam és kiszedtem a karomat a szorításából, majd irányt váltottam és odamentem egy eladóhoz. – Elnézést meg tudná mutatni merre, találom az ’S’ méretű ruhákat? – mosolyogtam.
- Persze – mosolygott vissza. – Gyere utánam.
Egészen a bolt hátuljába vezetett. Kis körökbe helyezve lógtak a ruhák. Velem szemben három próbafülke volt egymás mellett és két fotel előttük. Harry rögtön levágódott az egyikre.
- Louis? – kérdeztem, mire válogatni kezdtem a ruhák között.
- Kiment a mosdóba – nevetett, mire hümmögtem egyet. Egyre távolabb kerültem Harry-től, amikor megszólított valaki.
- Néda! Sky, micsoda meglepetés – rikoltozott Amberlie. Ő az a lány, akit a dagi-Skylarleénekelt a versenyen.
- Am, szia! – nyögdécseltem. – És Drake! Helló! – Mosolyogj! Ne lássák, hogy félsz. A ragadozókat az teszi erőssé, ha látják, hogy fél a préda…
- Melyik tornádó fútt téged ide? – kérdezte Drake.
- Tulajdonképpen… - kezdtem bele.
- Jobban mondva ide az ’S’ mérethez – gúnyolódott. A szívem hatalmasat dobbant. – Nem tudtam, hogy már ebbe is sikerül belepasszíroznod magad – nevetett.
- Ha nem haragszotok, tovább keresgélnék a ruhák között – mondtam mikor láttam, hogy Louis belép az üzletbe. Eljöttem mellettük, ők pedig kimentek. Mély levegőt vettem, mert nem akartam a bolt közepén elbőgni magam. Tovább nézelődtem.
- Mi volt ez az előbb? – éreztem meleg leheletet a nyakamnál. Megfordultam, így leverve egy fekete ruhát. Harry volt az.
- Nem találtam megfelelő ruhát – motyogtam. Mutatóujjával felemelte az államat.
- Valóban? Akkor azok ketten miért…
- Tök mindegy – vágtam a szavába és felemeltem a földre esett ruhát. – Ez egész jó, nem?
Bevittem felpróbálni.
Jól állt. Viszont nem éreztem lényegét annak, hogy megmutassam magam a fiúknak. Még egy kicsit nézelődtem a tükörben. A felső csöppet kivágott volt, hátul pedig X pántos. Mell és derék között van egy vastag fekete öv, nagy aranycsattal, ami alól bomlik alá a rövid szoknya. Combközépig érő virágmintás.
A ruha bolt után még bementem egy cipőüzletbe – egyedül – és vettem egy kellően magas sarkú cipőt. Fehér volt, de rajta mindenütt virágmintás fekete csipke díszlett. Majd bementem egy drogériába és vettem a ruhához illő körömlakkot.
A fiúkat egy gyorsétterem előtt találtam meg. Amint megláttak felálltak és elindultak felém.
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 2
Tegnapi: 10
Heti: 42
Havi: 161
Össz.: 54 909
Látogatottság növelés
Mai: 2
Tegnapi: 10
Heti: 42
Havi: 161
Össz.: 54 909
Látogatottság növelés
One Direction Hungary - © 2008 - 2024 - onedirection-hunstory.hupont.hu